1. tévhit: A vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőinek be kell szkennelni a vendégek igazolványát, így a vendégek személyes adatai is beérkeznek az NTAK-ba.
Valóság: Az NTAK nem kér ilyen adatokat a vendéglátó üzletek és turisztikai attrakciók üzemeltetőitől. Nem is lehet beszkennelni a vendéglátó üzletek és turisztikai a vendégek személyes iratait, nincs ilyen funkció a szoftverekben. Az NTAK-ba kizárólag anonim, statisztikai adatok érkeznek be a vendéglátó és jegykezelő szoftverekből. A vendégek ilyen típusú személyes adata turisztikailag nem releváns.
2. tévhit: A belépőjegy nélkül látogatható attrakciók, ingyenes rendezvények is ugyanúgy regisztrációra és adatszolgáltatásra kötelezettek.
Valóság: Az ingyenes programok, azaz a belépőjegy nélkül látogatható rendezvények, kiállítások, látógató központok esetében nincs sem regisztrációs, sem NTAK adatszolgáltatási kötelezettsége a turisztikai attrakció üzemeltetőjének.
3. tévhit: A vendéglátó üzletek adatszolgáltatása során kötelező a termékbeszerzésről, receptúráról, valamint a készlet- és munkaidőnyilvántartásról adatot beküldeni.
Valóság: A vendéglátó üzleteknek a termékbeszerzésről, receptúráról, valamint készlet- és munkaidő nyilvántartásról nem kell adatot beküldeni az NTAK-ba. Turisztikai szempontból egyik sem releváns adat.
4. tévhit: A vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók adatszolgáltatása során az üzemeltetőnek minden vendégnél egyesével kell felvinni a rendelt termékeket, illetve a különböző program adatokat és jegytípusokat, így a sorban állással és adminisztrációval töltött idő megsokszorozódik.
Valóság: A vendéglátó üzlet szolgáltatóinak egy alkalommal, a kezdeti beállítások során kell a szoftverükbe berögzíteni az étlapon/itallapon szereplő termékeket, valamint NTAK fő és alkategóriákba kell sorolnia őket – ehhez nyújt segítséget az info.ntak.hu oldalon elérhető kategorizálási segédlet. A turisztikai attrakciók esetében szintén a kezdeti beállítások során kell feltölteni a különböző jegytípusokat és program adatokat. Rendeléskor, vásárláskor a felhasználó már csak a kiválasztja az adott terméket/szolgáltatást és a szoftver automatikusan beküldi ezekről az adatokat az NTAK-ba. Tehát nem kell a rendelés felvételekor, vagy a vásárláskor ezeket egyenként berögzíteni a szoftverbe, akkor már csak ki kell választani a felhasználó által előzetesen létrehozott listából. A rendelés/vásárlás lezárásakor a szoftver automatikusan küldi az adatokat NTAK-ba, így az adatszolgáltatás nem növeli jelentős mértékben az adminisztrációt és a sorban állási időt. Fontos, hogy az NTAK-nak nem célja, hogy bármilyen fennakadást okozzon a napi üzletmenetben és az értékesítési folyamatban.
5. tévhit: A turisztikai attrakcióknál csak az értékesített belépőjegyről kell beküldeni adatot, más egyéb szolgáltatásról nem kell külön adatot szolgáltatni az NTAK-ba.
Valóság: Minden NTAK adatszolgáltatásra kötelezett turisztikai attrakciónak az általuk értékesített összes belépőjegy/szolgáltatás típusról kell adatot küldeni az NTAK-ba. Ez azt jelenti, hogy a szintén belépőjegy köteles kiegészítő szolgáltatásokat is ugyanúgy be kell rögzíteni a szoftverbe és ezekről is kell adatot küldeni az NTAK-ba (pl. egy fürdő esetében nem csak a belépéshez köthető diák, családi, nyugdíjas jegyekről, hanem az olyan kiegészítő, és külön, térítés ellenében igénybevehető szolgáltatásokról is, mint a szauna, masszázs, vagy wellness is ugyanúgy kell adatot szolgáltatni).
6. tévhit: Az NTAK adatszolgáltatás során a szoftveren keresztül kamerával rögzítik a szolgáltató tevékenységét és a vendég fogyasztását.
Valóság: Az NTAK adatszolgáltatás során semmilyen videófelvételt és semmilyen személyes adatot nem rögzít a szoftver. Nincs ilyen funkciója a szoftvernek. Az ilyen típusú személyes adatok turisztikailag nem relevánsak.
7. tévhit: Az NTAK adatszolgáltatás során az a fontos adat, hogy egy adott vendég milyen gulyáslevest eszik, vagy palacsintát rendel?
Valóság: A szolgáltatóknak az adatszolgáltatás megkezdése előtt be kell rögzíteni az étlapon/itallapon szereplő termékeiket, majd NTAK fő- és alkategóriákba kell sorolni, azért, hogy később ezekből egységes statisztikák készülhessenek. Az egységes kategóriák alapján megismerhetővé válnak a fogyasztási szokások, amelyek segítik a szolgáltatókat az üzleti folyamatok tervezésében vagy akár az árazásban is.
8. tévhit: Nincs gyakorlati haszna az NTAK adatszolgáltatásnak.
Valóság: A turisztikai szektor szereplőiről és működéséről eddig csak becsült adatok álltak rendelkezésre, amelyek nem tették lehetővé sem a stratégia tervezést, sem egy célzott támogatási rendszer kialakítását. A covid-19 világjárvány alatt is bebizonyosodott, hogy nagy szükség van olyan információkra, amelyek célzottan segítik a támogatások elosztását az érintett szolgáltatók között, releváns adatok alapján. A turisztikai szektorban az adatvezérelt ágazatirányítási rendszer már 2019-ben elindult az NTAK létrehozásával, amelyhez akkor a szálláshely-szolgáltatók csatlakoztak, mára pedig már több tízezer szálláshelyről érkeznek folyamatosan az adatok az NTAK-ba. Ahhoz, hogy képet kapjunk a teljes turisztikai szektor működéséről, folyamatairól, fejlesztési lehetőségeiről a vendéglátás és a turisztikai attrakció szektor statisztikai adataira is szükség van. Ennek következő lépése az NTAK bővítése, amelyhez a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók is csatlakoznak. Így a jövőben az NTAK-ba beérkező adatok felhasználásával azt is meg lehet majd mondani, hogy egy adott városban, megyében, településen, térségben milyen rendezvény, hány vendég, mennyi foglalás és mekkora fizetőképes kereslet várható akár egy konkrét időszakra vonatkozóan. Ezen adatok nemcsak a döntéshozókat segítik, hanem a szolgáltatóknak is kiemelten fontosak, hiszen az üzleti, marketing és a tervezhető pénzügyi stratégiájuk kialakításához is elengedhetetlenek.
9. tévhit: A vállalkozók üzleti adatai illetéktelen kezekbe jutnak.
Valóság: Az NTAK adatszolgáltatást a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény írja elő. Az NTAK-ba az egyes szálláshelykezelő, vendéglátó és jegyértékesítő szoftverekből kizárólag statisztikai adatok érkeznek. A saját NTAK profiljába az adott vállalkozás törvényes képviselője vagy annak meghatalmazottja kizárólag ügyfélkapus jelszóval léphet be, a felhasználók ellenőrzése pont olyan szigorú, mint az e-Magyarország összes kormányzati szolgáltatása esetében. A beérkező adatok alapján az egyes szolgáltatásokat igénybe vevők az NTAK-ban semmilyen módon nem beazonosíthatóak, hiszen az igénybe vevők személye turisztikailag nem releváns, kizárólag a költési és utazási szokásai, amit a beérkező statisztikai adatok mutatnak meg. Az NTAK, ahogyan korábban a KSH is, a turisztikai szektor statisztikai adatait gyűjti. De ellentétben a korábbi gyakorlattal, nem önbevallásos úton, kérdőív kitöltésével, hanem a digitális kor elvárásainak megfelelően online, szoftveren keresztül, azonnali beküldéssel. Az NTAK adatait − a Turizmus törvény alapján − a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Központi Statisztikai Hivatal, valamint a területileg illetékes jegyzők láthatják, valamint aggregált formában az azokat beküldő szolgáltatók.
10. tévhit: A szakmai szervezeteknek nincs semmi haszna abból, ha támogatják az NTAK adatszolgáltatást.
Valóság: Az MTÜ az NTAK adatok alapján rendszeresen frissülő szakmai összefoglalókat, helyzetjelentéseket, értékeléseket, valamint előrejelzéseket tesz közzé nyilvánosan elérhető felületein. Ezek segítségével minden korábbinál pontosabb képet kaphatnak a szakmai szervezetek az általuk képviselt szektorok állapotáról, így hatékonyabb munkát tudnak végezni.
Forrás: https://info.ntak.hu/hirek/tevhitek-az-ntak-adatszolgaltatasrol
.png)
.png)
.png)
