Újabb kihívás: Bevezetésre került a kötelező visszaváltási díjas rendszer

Január 1-jétől Magyarországon életbe lép egy új, több európai országban már működő, kötelező visszaváltási díjas rendszer (rövidítve: DRS), amely jelentős változásokat hoz a vendéglátóiparban és a fogyasztói szokásokban egyaránt. A rendszer alapvető célja a hulladékcsökkentés és a környezettudatos fogyasztás ösztönzése.

Mi is pontosan a DRS és hogy működik?

A DRS, azaz a Deposit Return System, egy olyan visszaváltási rendszer, amely a műanyag, fém, és üveg alapanyagú, 0,1-3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolásokra vonatkozik.

Tételesen mely termékekre vonatkozik a DRS?

• Műanyag, fém vagy üveg alapanyagú csomagolások
• Palack vagy doboz formájú csomagolások
• Egy (1) decilitertől három (3) literig terjedő űrtartalmú csomagolások
• Fogyasztói csomagolású italtermékek

Kivételek, melyekre a DRS nem vonatkozik:

• Tej és tejalapú italtermékek csomagolásai
• Azok a termékek, amelyek éves forgalma nem éri el az 5.000 darabot
• Speciális formájú és méretű, ezért automatával vissza nem váltható üvegek

Visszaváltási díj

A DRS rendszerben részt vevő termékek csomagolásán egy megadott jelölést kell elhelyezni, amely tájékoztatja a fogyasztókat a visszaváltási kötelezettségről. A visszaváltási díj mértéke az egyszer használatos termékek (pl. fémpalack) esetében 50 Ft, míg az újrahasználhatóaknál (pl. üveg) a gyártó határozza meg ezt a díjat.

Számlázás és adózás

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiadott tájékoztatás szerint a visszaváltási díj kezelése az online pénztárgépekben különös figyelmet igényel. A visszaváltási díjas termékek értékesítésekor és visszaváltásakor az online pénztárgépeknek képesnek kell lenniük a visszaváltási díj megfelelő rögzítésére és kezelésére. Ez magában foglalja a visszaváltási díj külön tételként történő szerepeltetését az értékesítéskor, valamint a visszaváltáskor a díj visszatérítésének vagy utalvány formájában történő levonásának megfelelő kezelését.

Az online pénztárgépek helyes használata tehát kulcsfontosságú a DRS rendszer megfelelő kezelésében. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által kiadott útmutatások alapján a visszaváltási díj kezelésére vonatkozóan az alábbiakat kell figyelembe venni értékesítéskor:

• Kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható és önkéntesen visszaváltási díjas termékesetén: Az értékesített termék göngyölege után felszámított visszaváltási díjat külön tételként kell szerepeltetni az egyszerűsített számlán vagy nyugtán, az értékesített termék áfakulcsával megegyező adómértékkel.
• Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék esetén: Az italtermék göngyölegét külön tételként, visszaváltási díjon kell szerepeltetni, és ezt a tételt az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőben – mint az Áfa tv. hatályán kívüli tételt – kell rögzíteni.

Összegezve: a visszaváltási díj nem része az áfa adóalapnak, így nem növeli a fizetendő adót. A díjat külön tételként kell feltüntetni a számlán. Emellett fontos még megjegyezni, hogy a DRS alá nem tartozó betétdíjas termékek forgalmazása változatlan formában marad, azaz a betétdíj továbbra is áfa alapot képez.

Milyen hatással lesz a DRS a vendéglátóegységekre?

A 2024. január 1-jén életbe lépő, kötelező visszaváltási díjas rendszer (DRS) jelentős hatással lesz a hazai vendéglátóhelyekre és éttermekre. A rendszer célja a környezetvédelem elősegítése a csomagolt italtermékek újrahasznosításának ösztönzésével.

Adminisztráció és adatszolgáltatás: A DRS adminisztratív feladatokat ró a vendéglátó egységekre, mint például a visszaváltási díj külön tételként történű feltüntetését a számlán.

A DRS rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség minden érintett vendéglátóhelyre vonatkozik, beleértve a kisebb méretűeket is.

Technológiai integráció: A vendéglátó egységeknek össze kell hangolniuk pénztárgépeiket és számlázó rendszereiket a DRS követelményeivel, hogy megfeleljenek a számlázási és adózási előírásoknak. Ez jelenti a legalapvetőbb kihívást a vendéglátóegységeknek a DRS kapcsán, így jelenleg is azon dolgozunk, hogy az ORSYS Éttermi Szoftver képes legyen Partnereink tehermentesítésére.  

Források: 450/2023.(X. 4.) Korm. rendelet, MOHU oldal, NAV oldal